A budapesti 4-es villamos a Széll Kálmán tér és az Újbuda-központ között közlekedik. A járat hossza 8,6 km, amit a BKV Zrt. üzemeltet. Útvonalának nagy része megegyezik a 6-os villamoséval, ezért szokás együtt 4–6-os („négyes-hatos”) néven említeni őket. A világ legforgalmasabb villamosvonal párosa.
1910-ben indult az első 4-es villamos az Akadémia és az Eskü (ma Március 15.) tér között a Nagykörúton keresztül. A két végállomást hamar összekötötték, így a viszonylat kétirányú körjárattá alakult át.
1919-ben megszűnt a járat, majd a 20-as években indult el ismét a Szent János Kórház - Margit híd - Boráros tér útvonalon.
Az 1930-as években a vonalat lerövidítették: Budáról már csak a Nyugati pályaudvarig közlekedett, majd 1944 végén meg is szűnt.
1947. november 16-án közlekedett ismét 4-es villamos, amely az ideiglenesen és csak részben helyreállított Margit hídon ingázott a két hídfő között az átkelést megkönnyítendő. A híd teljes helyreállításával a járatot megszüntették.
1950-ben ismét létezett 4-es villamos a Móricz Zsigmond körtér és a felrobbantott Horthy Miklós (ma Petőfi) híd budai hídfője, a Garami Ernő (ma Goldmann György tér) között, hogy a híd helyén ideiglenesen épült gyaloghíd budai végét a Verpeléti (ma Karinthy Frigyes) úton keresztül a Móricz Zsigmond körtérrel összekösse. Kihasználatlanság miatt azonban hamar megszűnt.
1951-ben a vonal átkerül Pestre és a Közvágóhíd és a Margit híd budai hídfője között közlekedik.
1952. november 22-én az újjáépült Petőfi híd átadásával a vonal déli végállomása Budafok, Dózsa György térre kerül. Ekkor indul el a járat éjszakai párja 4É jelzéssel a Moszkva (ma Széll Kálmán) tér és Móricz Zsigmond körtér között. Ez tulajdonképpen a 6É éjszakai villamos volt más jelöléssel, melyet később a Déli pályaudvarig hosszabbítottak.
1959. április 30-án átadják a forgalomnak a Schönherz Zoltán utcai (ma Október huszonharmadika utca) villamosvonalat. Ezzel a 4-es ezen szakasza a mai napig használt nyomvonalra került. A déli végállomás ezzel együtt Budafok Forgalmi Telephez rövidült, valamint az éjszakai járat visszakapta eredeti viszonylatjelzését.
1960 után UV villamosok közlekedtek a vonalon, eleinte két motorkocsival, később egy közbeiktatott pótkocsival.
1962-ben a vonal déli végállomása a budafoki Varga Jenő térre (ma Városház tér) kerül, valamint 4A jelzéssel betétjárat indul a Margit híd budai hídfője és a Petőfi híd budai hídfője (Goldmann György tér) között.
1963-ban a Schönherz Zoltán utca (ma Október huszonharmadika utca) Fehérvári úti végén harmadik vágány építésével a 4A betétjárat számára új végállomást alakítanak ki. (Ma ez a 4-es vonal végállomása Újbuda-központ néven.)
1966. június 12-én a vonalon bevezették a kalauz nélküli közlekedést.
1968-ban egyesítették a széttagolt közlekedési cégeket: január 1-jétől kezdve a vonal a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) tulajdonában van.
1970. január 2-ától Ganz csuklós villamosok közlekedtek a vonalon. A férőhelyük kevésnek bizonyult, ezért
1971 januárjában kivonták a járműveket a forgalomból, ismét két UV motorkocsival és egy pótkocsival közlekedtek.
1971-ben a Szentendrei HÉV Margit hídtól a Batthyány térig tartó kéreg alatti szakasza építésének idejére a 4-es villamost a Frankel Leó útnál északra kanyarodva a Császárfürdőnél kialakított villamos-végállomásig vezették, ahonnan kis gyaloglással a lerövidített HÉV Duna-parti ideiglenes végállomása elérhető volt.
1972 végén a 2-es Metró és a szentendrei HÉV új szakaszának átadásával életbelépő forgalmi változásokkal együtt a vonal déli végállomása a Lágymányosi lakótelephez (Fehérvári út) kerül, északon pedig a Moszkva térig hosszabbítják meg. A 4A betétjárat ezzel megszűnik. A 4-es villamos ezen a nyomvonalon közlekedik a mai napig.
1978. március 20. és szeptember 30. között a Margit hidat és a Mártírok útját (ma Margit körút) átépítették, ezért ekkor a Szent István körúton volt a villamosok végállomása. A Moszkva térig (Széll Kálmán tér) pótlóbusz szállította az utasokat.
1978. április 28. és május 12. között történt meg az UV villamosok cseréje: ismét Ganz csuklósok váltották fel a régi villamosokat. Ettől kezdve azonban már két összecsatolt kocsi alkotott egy szerelvényt, amelyeket a tréfás szakzsargon „Góliát”-nak nevez.
2006. július 1-jén állt forgalomba az első két Combino Supra típusú villamos, a 2001-es és a 2002-es pályaszámú.
A forgalomba állásuk előtt felújították a villamos vonalát, a kanyarokat kiegyenesítették, a megállók peronszintjét az új villamos járószintjéhez igazították, a peronon megjelölték az ajtók helyét, azonban a felújítás nem sikerült tökéletesen: felsővezeték-szakadásokról és áramszedőtörésekről is hallhattunk.
A Combinók többször is meghibásodtak: jellemzően az ajtók visszanyitó-automatikája romlott el.
2006. július 16-án kidőlt egy felsővezeték-tartó oszlop a Margit hídon, mert az alapja nem bírta a háromszor nehezebb új felsővezeték súlyát.
2007. május 8-án befejeződött a típuscsere a villamos vonalán.
2009. augusztus 1-től augusztus 19-ig felújították a nagykörúti villamospályát a Blaha Lujza tér és a Margit híd közötti szakaszon, ekkor a villamosok csak az Újbuda-központ és a Blaha Lujza tér között közlekedtek. Az északi szakaszon a villamosokat Ikarus 280-as autóbuszok helyettesítették.
2010. július 24-től augusztus 19-ig a Blaha Lujza tér és a dél-budai végállomások között végeztek pályafelújítást, a villamosok a Moszkva tér (Széll Kálmán tér) és a Blaha Lujza tér között jártak. A felújítás alatt az Üllői úti megállóhelynél egy vágánykapcsolatot építettek be, így a későbbiekben egy esetleges üzemzavar miatti autóbuszos pótlásra rövidebb szakaszon lesz szükség. A felújítás alatt 41 db Ikarus 280-as és 8 db Van Hool AG300-as típusú busz közlekedett, vegyesen.
forrás: wikipedia - kép: http://hu.wikipedia.org
About sörbarát
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése